Járműbérlés egyszerűen

Az LCD-s műszer csak a nép ópiuma?

EGYES FEJLESZTÉSEK FELESLEGESSÉGÉRŐL

Lelövöm a konklúziót: egy rakás megoldást, extrát és funkciót simán kihagyhatnánk az autóból – a felhasználók 98 százaléka észre se venné.

Az utóbbi évek egyik legnagyobb slágere az LCD-s műszerfal. Kezdte karrierjét a luxusautóknál, sokáig a gyártók közötti piszkálódás egyik fontos eleme volt – „na, mi van, nektek még nincs?”, illetve „nálunk már minden akármi-akárhányas típusban szériafelszerelés, ti még mindig felárért adjátok?”

Az elejétől bűzlött az LCD, méretre szabdalható folyadékkristályos kijelzőt már öt évvel ezelőtt is percenkénti négyzetkilométeres mennyiségben gyártott Kína, akkor is dúlt az óriásképernyős tévék, phabletek és hatalmas monitorok divatja. Miért lenne drága az LCD az autóban? Hiszen maga a kijelző nem az. Más strapának van kitéve? Az én mobiltelefonomnál nem hinném, hogy durvábbat kap, abban is kínai LCD van - bár tény, hogy az autóipari szabványok szigorúbbak, no meg a mobilt leváltom pár év után, az autót viszont nem, de akkor se kerül sok nagyságrenddel többe. Akkor talán a vezérlőelektronika nyomja meg az árat? De hiszen elég egyszer egy enyhén programozható műszeregység-chipet elkészíteni és milliószám kinyomni, onnantól annyiba kerül, amennyi homokot és fémet beletesznek. Mert ezeket a chipeket aztán bármilyen igényhez, belátható mennyiségű programozói munkával hozzá lehet azért igazítani...

Olyan világban élünk, amiben az emberi munka, a gépi komplikáció, egyáltalán, minden, ami nem tisztán elektronika, sokba kerül. Ezek után nekem ne magyarázza senki, hogy négy-öt darab mechanikus műszer, amelyek közül mindben finom tengely, csapágy, spirálrugó, az egész mögött pedig aprócska villanymotor van, nem kerül többe, mint egy 10x30-as LCD-lap és néhány chip. Aztán a Porsche 911-es bemutatóján az autó elektronikai fejlesztéséért felelős mérnökkel sikerült boroznom a vacsinál, és megtudtam, mennyire igazam is van, mert beismerte – igen, a mutatós műszer előállítása ma már sokkal költségesebb a folyadékkristályosnál. Csak hát utóbbi a divatos, azt lehet drágábban adni. Meg beszélt a paraméterezhetőségről, praktikusságról, áttekinthetőségről is, s valamennyiben osztom a nézeteit – igen, az LCD hasznosabb, ügyesebb, olykor szebb megoldás is a hagyományos műszernél. De azért senki ne higgye, hogy többe kerül – hiszen már az Audi A1-esbe is rendelhető, és ott csak 48 ezer forint a felára. Akciósan, lol.

Ugyanez a helyzet a sportfutóművekkel. Amúgy is többször elgondolkoztam már rajta, hogy a kemény rugózás elterjedése nem újságírói bűn-e – ugyanis a firkászok élték meg állandóan küldetésként, hogy rávilágítsanak: ha egy autó bármennyire is imbolyog, akkor rossz. Így sikerült megölni a legendás Citroën-, Renault- és Peugeot-rugózásokat, ebben szinte biztos vagyok. A változtatható csillapítású futómű „Sport” állása azonban már tényleg agyrém. Soha nem voltam még olyan sajtóúton, soha nem ültem olyan (épp nem kompenzálós üzemmódban működő) kolléga mellett, aki tartósan a legkeményebb üzemmódban hagyta volna a rendszert. És itt még csak külföldi utakról szóltam, mert aki Budapesten kattintja be a „Sportot”, annak nem is tudom hirtelen, milyen titánból készültek a porckorongjai. Kár, hogy sokszor a legjobb gázpedál-karakterisztikát és váltóparaméterezést is összekötik  ezzek a gombbal.

A beszédvezérlés egyelőre még ennél is feleslegesebb dolog, pláne magyar autóba. Eleve nem sok kocsi érti a nyelvünket, de a tapasztalat azt mutatja, hogy még azt a nyelvet se nagyon szokták érteni ezek, amit elvileg kellene nekik. Egy-két menőségi bemutató erejéig páran betanulnak néhány utasítást, amit az autó is felfog, azzal pedig fel tudnak vágni a haveroknak, de ezt a funkciót rendszeresen használni rettentő kevesen szokták.

A parkolóautomatika is simán szerepelhetne a minekez-listán: a legújabb ilyen rendszerek tényleg látványosan be tudják tenni az autót a kínálkozó helyre, de van azért itt sok „csak”. Merthogy 1) nekünk jó előre ki kell találnunk, hogy mikortól akarunk parkolni, 2) a kellő hely levadászásáig araszolásnál alig gyorsabb sebességgel haladhatunk csak, és mihelyt jelzi a rendszer, hogy alkalmas parkolót talált, azonnal fékeznünk kell, 3) maga a művelet a gombnyomkodásokkal és egyebekkel együtt általában kétszer-háromszor addig tart, mint ha valaki maga beáll. Vidéken, ahol több a hely, nincs is szükség ilyenre, Budapesten, ahol mindenki türelmetlen, ideges, dudál és a jogosítványa megszerzésével egyidejűleg kiműtötték az agyából az empátiát, na, ott meg lehetetlen az ilyen segédlet használata, mert nyakon szúrják az embert.

Aztán elővehetnék még egy rakás extrát, amelyekről a júzerek többnyire azt se tudják, hogy léteznek-e a kocsijukban, ha tudják, elfelejtik, ha nem felejtik el, arra végképp nem emlékeznek, honnan kéne kivenni, hol kéne bekapcsolni, hogyan kéne használni, amikor szükség lenne rá. Egy csomó, amúgy valóban hasznos és ötletes dologra gondolok, amelyek rendszeres igénybe vételéhez szükséges lenne egy kis geekségre. Olyanokra például, mint a beépített szagosító a Citroënekben (vajon milyen rendszerességgel töltik fel azokat?), a Škodák és Rolls-Royce-ok ajtóba tett esernyői, a szintén Škodához köthető jégkaparó a tankfedélben, a szemetes az ajtózsebben, a különféle ital- és kajahűtő funkciók, mint a Toyotának az oldalsó légrostélya előtt kinyíló pohártartói, a hűtött kesztyűtartók, kihajtható, a sáros lökhárító érintésétől védő gumiszőnyegek a csomagtartóban. Ötletnek kiválóak, de azért megnézném, hányan használják ezeket gyakran, rendeltetésszerűen.

Galéria

Szerző: RentEasy Iroda / 2019.02.12. / Forrás: totalcar.hu

Béreljen nálunk járművet most!

Gyorsan és egyszerűen!

Hirdetések

Hirdessen Ön is nálunk gyorsan, egyszerűen, hatékonyan!

Olvasta már?

© 2015 - RentEasy.hu - all rights reserved - adószám: 24164133-2-43Handmade by: AppublicLap tetejéreOldaltérkép